lifesuccess összes bejegyzése

Budapest

Hogyan kerülhetsz be GYORSAN és EGYSZERŰEN az 5%-ba?

Nemrég jelent meg egy jó cikk a index-en arról, hogy milyen a vagyonok eloszlása Magyarországon. Ez alapján ha a vagyonod 7 millió Ft felett van, akkor már az ország gazdagabbik feléhez tartozol. Azaz ha van egy lakásod aminek az értéke és a rajta lévő hitel különbsége meghaladja a 7 milliót vagy ugyanennyi megtakarításod van, vagy ezek bármi kombinációja, akkor már eleve a gazdagabb 50%-ba tartozol! De ha most még nem, akkor sincs messze Tőled ez a cél, ugyanis egy-két ingatlan befektetés után ezt pár év alatt el tudod érni ha szeretnéd! 🙂

Nézzük mi van ha nagyobb céljaid is vannak, mi kell ahhoz, hogy a TOP 5%-ba tartozhass? A kutatás szerint az ország lakosságának 50%-a, azaz fele 7 milliónál kisebb vagyonnal rendelkezik, további 45% pedig kevesebbel, mint 70 millió Ft. Vagyis ha eléred a 70 milliós vagyont, akkor belekerültél a TOP 5%-ba, a leggazdagabbak közé. Ez egyébként elég meglepő, de az adatok alapján sajnos igaz – figyelembe vették a lakások értékét, a megtakarításokat, a cégtulajdonokat, a tőzsdei részvényeket, és még az államkötvényekben lévő lakossági megtakarításokat is, bankbetéteket, mindent ami vagyon.

Ez az ábra mutatja hogyan oszlik el a vagyon a lakosság körében:

Vagyoneloszlás Magyarországon 2015
Vagyoneloszlás Magyarországon 2015

Ami miatt nekem különösen tetszett ez a kutatás, az az, hogy a Vagyonépítés tréning pont arról szól, hogyan kerülhetsz be az 5%-ba, azaz a vagyonosok közé. Most már a számot is tudjuk, ehhez mindössze 70 milliónyi vagyont kell “építened”. Ehhez azzal a módszerrel amit a tréningen tanítok, nem kell több mint 5-10 év. Persze ez nem rövid, de ezzel BÁRKI, azaz bárki aki követi a tanultakat, elérheti azt hogy a legvagyonosabb 5% közé kerül egy viszonylag belátható időn belül. Semmi más nem kell hozzá, csak egy kis kitartás – józan paraszti ész, és ez az egy napos tréning, ami megtanít arra hogyan válaszd ki a valóban hosszú távon is jövedelmező ingatlanokat, hogyan add ki a bérlő jelölteknek a lakásod, és hogyan építs fel egy saját jól működő stratégiát az ingatlan befektetéseiddel passzív jövedelemre.

Sokan azok közül, akik már elvégezték a tréninget megcsinálták – vagy túl vannak már a félúton ahhoz hogy elérjék ezt a szintet! A biztos módszerrel ugyanis nem nehéz – kifejezetten könnyű – csak egy kis fegyelmet és kitartást igényel, semmi trükk vagy extra képesség nem kell hozzá, ez nem rakétatudomány, bárki képes megcsinálni. A kérdés csak ez, hogy AKAROD-E?

Szeretnél Te is a TOP 5%-ba tartozni a vagyonod alapján? Akkor itt az idő, hogy lépj, kezdd el építeni még MA a vagyonod, hogy 2017. év végére már Te is ezen az úton járd az életed! Azt nem ígérem, hogy boldogabb leszel tőle, de magabiztosabb és nyugodtabb az igen! És szerintem ez nem kis dolog a mai bizonytalan világban.

Ha Te is elindulnál ezen az úton, várlak a következő tréningen, januárban! >>>

És ne feledd, a jövőd csak rajtad múlik, senki más nem fogja megcsinálni helyetted!

Az érem két oldala

Az érem két oldala

Az október 6-i Fókuszban a pénz c. konferencián tartott előadásom egyik érdekes gondolatát osztanám meg most veled. Évek óta visszatérő téma az előadásaimban, hogy az éremnek és ugyanúgy minden helyzetnek az életben vagy kérdésnek a világon mindig KÉT oldala van. Nézhetjük az egyiket és nézhetjük a másikat is és lehet hogy teljesen mást fogunk gondolni ugyanarról a kérdésről attól függően, hogy épp honnan nézünk rá a problémára. De függetlenül attól, hogy hogyan nézünk rá, a dolog ugyanaz a dolog lesz, csak más nézőpontból látjuk.

Két különböző embernek pedig nagyon ritkán van azonos nézőpontja. Különböző életutat járunk be, más más hiedelmeink vannak, máshogy érzünk ugyanazon dolgok kapcsán. És ez természetes. De ha intelligensek vagyunk akkor ennek tudatában vitázunk bármiről.

Nagyon fontos, hogy – mi magyarok különösen – mindannyian megértsük ezt a gondolatot, mert ez az ami elválaszt és ugyanúgy egyesít családokat, barátokat vagy akár egy nemzetet. Ha értjük az érem két oldalát az hidakat épít és felesleges vitákat szüntet meg. Hát még ha megismerjük az érem harmadik oldalát!

erme

Kiyosaki szerint ugyanis nem két, hanem egyenesen három oldala van egy érmének (és milyen igaza van)! Az érem harmadik oldala nem a fej és nem az írás, hanem az érme pereme. A perem az a harmadik oldal, ahonnan az intelligens ember szemléli a világot. Nem csak az egyik és nem csak a másik oldalt nézi, hanem egyszerre látja mindkettőt.

Ez egy nagyon fontos gondolat, hogy minden helyzetben ismerjük meg a másik álláspontot is, mielőtt még bármilyen vitába szállnánk azokkal akik máshogy gondolják. Szinte minden politikai, vallási, etnikai, és hasonló érzékeny témában alkalmazható ez a módszer – és sokszor már ez a fajta kívülállóként, a peremről szemlélődő nézőpont is nyugvópontra helyezi a vitát, de legalábbis bonyolult és zavaros érzelmi vita helyett logikus és tiszta érvek vitájává egyszerűsíti a beszélgetéseket. És már ez is egy óriási előrelépés.

Ha az érem pereméről szemlélve egyszerre látjuk mindkét oldalt, akkor sokkal egyszerűbb például döntéseket hozni. Ugyanis dönteni akkor is kell, ha átlátod mindkét oldalt, de ilyenkor már logikus és a céljainknak megfelelő döntést tudunk hozni.

Hogy ne általánosságban beszéljek, mondok egy konkrét példát, ami aktuális téma és talán más megvilágításba helyezi azt, hogy az érme két oldala miről is szól.

Idén nyáron rengeteg bevándorló avagy menekült “lepte el” az országot. Rögtön megvolt a téma, amin lehet csámcsogni, vitázni, forrongani. A közösségi oldalak izzottak a parázs vitáktól, a vehemens hozzászólásoktól. Pedig – ahogy az október 6-i konferencián és az utána lévő pénzügyi tréningemen is pedzegettem, sokkal könnyebb és eredményesebb lenne a vita helyett megoldásokat keresni a kérdésre, ha mindenki hátra lépne egy kicsit és megnézné annak az érmének a másik oldalát is.

Migránsok 2015 szeptemberében
Migránsok 2015 szeptemberében

A közösségi oldalakon ugyanannak a problémának két teljesen eltérő vetületén vitatkoztak emberek naphosszat. Egyik “tábor” azt hangoztatta hogy be kell fogadni a menekülteket hiszen ők elesettek, akiken segíteni kell és támogatnunk kell őket. A másik tábor azt hirdette, hogy meg kell őket állítani mert veszélyesek, kerítéssel, vagy akár fegyverekkel, de meg kell védeni a hazát.

Ugyanaz a probléma, de két teljesen eltérő álláspont vagyis pontosan az érem két oldala látszik itt is. A csavar pedig ugyanúgy ahogy minden ilyen helyzetben az, hogy mindkét oldalnak egyszerre van igaza! Egyik sem jobb vagy rosszabb álláspont csak máshonnan közelíti a kérdést.

Az ősi törvények is pont ezt mondják. A Kybalionban olvashatunk a polaritás törvényéről, mely szerint minden igazság féligazság és minden ami igaz, annak az ellentéte is igaz. Ugyanúgy, ahogy nem létezhet a fény árnyék nélkül. Vagyis a menekült kérdésben egyszerre van igaza annak, aki befogadná őket és annak is, aki kizárná őket az országból. Nem lehet ugyanis általánosítani. Be lehet fogadni azt, akinek a szándékai tiszták és valóban segítségre szorul – de nem szabad befogadni azt, akinek nem azok és valójában csak kihasználja a helyzetet – jogos érdekeinket ugyanis minden esetben meg kell védenünk.

Ezzel a gondolkodással máris az érem peremére kerültünk, ahonnan látjuk hogy egyszerre igaz amit az egyik oldal mond, hogy segíteni kell az elesetteknek – szerintem ezt senki sem vonja kétségbe, legfeljebb azon lehetne vitatkozni, hogy milyen szándékkal jönnek azok, akik jönnek – de ezt nem lehet egységesen kezelni, ugyanis minden ember más, vagyis nem lehet és nem is kell általánosítani.

És a másik oldalnak is igaza van abban hogy a hazánkat, és azt amit felépítettünk (most hagyjuk hogy ez milyen és min kéne változtatni benne) azt meg kell védeni és a saját érdekeinkért ki kell állni. (ez nekünk magyaroknak szintén nehezen ment nagyon sokszor a történelem során). Az ugyanis nem normális, hogy míg állampolgárként akár órákat állunk sorba a röszkei határon, útlevéllel, állampolgársággal rendelkezve, és adót fizetve, addig idetévedt idegenek ki-be mászkáljanak a zöldhatáron csak azért mert nem hajlandóak útlevéllel hivatalosan átjönni a rendes határátkelőhelyeken. Szerintem ez utóbbival is szinte mindenki egyet tud érteni, hogy ez nem normális helyzet és igenis kezelni kell, méghozzá határozottan és keményen.

Magyar határ 2015 augusztus
Magyar határ 2015 augusztus

Lehet tehát egyik vagy másik oldalra állni, és szerintem a jó szándék mindkét oldalban ott van, csak máshogy értelmezik a kérdést. És igen, az ide érkező tömegnek is sokféle arca van, és ahogy írtam nem lehet általánosítani – egyszerre igaz az állítás és a tagadása is. Felesleges tehát vitázni azon hogy A vagy B oldalnak van igaza, mert mindkettőnek igaza van egyszerre. A megoldás abban van, hogyan kezeljük ezek után a kérdést. És így rögtön egyszerű lesz a helyzet, mert már nem azon vitázunk, hogy kinek van igaza, hanem hogy kinek mi az érdeke és a saját érdekünket hogyan tudjuk érvényesíteni. Sokkal fontosabb kérdés ez, mint az hogy az “igazságot” keressük.

cel-kozos

Ha lehet egy rövid konklúzióm akkor az az, hogy az intelligens emberek nem vitáznak, mert nem az érem egyik vagy másik oldalát nézik hanem a peremről látva mindkét oldalt, a saját érdeküket érvényesítik és ezzel előbbre jutnak úgy, hogy közben másokat is segítenek előbbre jutni. Az érdekérvényesítésnek ugyanis a legnagyobb előnye hogy a saját érdekeiddel együtt általában nagyon sok más embernek is tudsz segíteni fejlődni, előbbre lépni. A világot mindig is azok az emberek vitték előre akik valamilyen irányba haladtak – célokkal, nemes szándékokkal, álmokat megvalósítva.

A legfontosabb tehát hogy legyenek céljaid és lásd az érme minkét oldalát minden kérdésben! Így lesz az ország a viták helyett a megoldások országa.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal is.

Alexis Tsipras

Görög drachma helyett görög dráma

A nyári uborkaszezon idén elmaradt a pénzügyi világban és nem mehetek el szótlanul a görög események mellett. Mégis mi történt Görögországgal 2015-ben?

Valójában nem egy idei történet ez, hanem egy hosszabb folyamat eredménye. Azt kell megérteni, hogy Görögország már gyakorlatilag 2009-2010. óta, azaz öt-hat éve súlyos válságban van. A GPD arányos eladósodottsága az országnak korábban is magas, 100% feletti volt, de 2009-es válság óta ez pár éven belül felugrott 170% körüli értékre, és 2014. végén már 177%-nál járt. A görög államadósság közel 10%-os kamattal ketyeg, hasonlítsuk csak a magyar állampapírok hozamához ezt a számot, nálunk ez kb. a harmada (Németországban meg kb. a 15-öd része).

Görögország GDP arányos adóssága
Görögország GDP arányos adósságának alakulása

Vagyis Görögország fő problémája nem az, hogy mennyi értéket termel meg, hanem az, hogyan tudja finanszírozni magát ilyen eladósodottság és magas kamatok mellett úgy, hogy ahhoz képest még többet termeljen, több értéket állítson elő. Az eladósodottság egyik éllovasa lett az EU-n belül mostanra Görögország. Nincs tehát könnyű helyzetben.

Mit tehet ilyenkor egy ország, hogy a nemzetközi versenyképességét növelje? Csökkenti a valutája értékét, azaz leértékeli a saját valutáját – lásd itthoni példa a Bokros csomag, mely gazdasági növekedést hozott a 90-es évek végén és az évezred elején Magyarország számára. Senki nem szerette, nem volt népszerű, de hatásos gazdasági lépés. Ugyanez történt Kínában is a 90-es években, rendkívüli mértékű jüan leértékelések következményeként Kína lett mára az egyik legnagyobb termelő ország, hiszen a leértékelésekkel tudatosan megnövelte az exportképességét és befektetőket vonzott az országba. Ennek következménye, hogy ma már szinte mindent Kínában gyártanak. Ott a magyar leértékeléshez képest sokkal nagyobb mértékű szinte már brutális volt a leértékelés. Meg is lett a hatása.

Kínai valuta (jüan) árfolyamváltozásai a dollárhoz képest
Kínai valuta (jüan) árfolyamváltozásai a dollárhoz képest

Ez a fegyver azonban Görögország számára nem elérhető, hiszen az EU csatlakozással együtt az Euró bevezetése miatt nem tud leértékelni önállóan, hogy javuljon a helyzete az EU többi országával szemben. Mivel tudna hát a görög gazdasági vezetés előrukkolni?

Az EU, mint egységes piac arra kényszeríti a benne részt vevő országokat, hogy egymás előtt megnyissák a piacaikat, vagyis „szabad a verseny”. Aki rosszabb pozícióból indul, mert eladósodott és drágán tudja finanszírozni magát, annak sokkal nehezebb dolga van, hiszen a jobb finanszírozási lehetőségekkel rendelkező országok, főként például Németország, exportjával könnyedén nyeri a versenyt a belső piacon, ezért nagyobb növekedésre képes. Bármilyen vállalkozás, ugyanígy egy ország versenyképességét ugyanis két dolog adja. Mekkora értéket tud előállítani, ahhoz képest amit elfogyaszt – és ehhez milyen finanszírozási lehetősége van? A kettő eredőjéből jön ki az hogy mi lesz a gazdaság teljesítményének a végeredménye.

Az árfolyam leértékelés hiányában marad tehát a görögök számára lehetőségként még az, hogy fejleszt, beruház olyan projektekbe, melyek megnövelik az ország jövedelem termelő képességét, azaz a GDP fog nőni, aminek hatására csökken a GDP arányos adósság, vagyis könnyebb lesz törleszteni. Ennél azonban nagyon nehéz helyzetben van, hiszen 10 éves államadósság költsége, 10% körüli, az eladósodottság pedig évtizedek óta 100% felett van, tehát ahhoz hogy beruházzon ilyen tőkeköltség mellett, csak olyan olyan projektekbe lenne érdemes, aminek a megtérülése 10% feletti, hogy a hitelt, amiből beruház, ki tudja termelni. A mai gazdasági környezetben ez persze nehezen lehetséges.

Nézzük meg ugyanezt a számot, hogy a németeknél mennyi? Az államadósság eleve jóval kevesebb (kb. 70%) és a kamat teher ott jelenleg bőven 1% alatti. Tehát több mint 20-szorosan jobb helyzetben vannak a finanszírozást tekintve, vagyis a németek ha megcsinálnak egy beruházást 2% megtérüléssel, az már akkor is nyereséges, de a görögök még ötször ekkora teljesítmény mellett is veszteségesek lesznek! Egyáltalán nincs már meg az egyenlő esély, tehát szinte adja magát a következtetés, hogy hiába „dolgozik” ötször annyit egy görög, mint egy német, akkor sem érheti utol a görög gazdaság a németet.

Hozzá kell tenni hogy a fenti gondolatmenet végletekig leegyszerűsített és épp ezért torzít, ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak egy ország gazdaságában, de szerintem ez a végletekig egyszerűsítés szükséges a megértéshez, és a vázolt logika a finanszírozás kapcsán elég erősen fennáll.

Alexis Tsipras
Alexis Tsipras

Nincs tehát kiút, csak a megszorítások, amit rákényszerít az EU, illetve az IMF az görögökre. Csak akkor hajlandó a piacnál jobb feltételek mellett finanszírozni őket, azaz hitelt adni, ha megszorítanak. És privatizálnak, azaz gyakorlatilag kiárusítják azt az állami vagyont is ami most van és ezzel még rosszabb helyzetbe kerülnek.

Az egész helyzet egy zsákutca, melyből egyetlen kiút talán a Grexit lett volna, azaz ha Görögország kilép az EU-ból. Ami persze megint összeomlással és rövid távon nagyon rossz helyzettel járt volna, de ha az ország visszaáll a saját valutára, a drachmára, és az adósságot közben elinflálja, akkor néhány szűk esztendő utána legalább lehetőség lett volna egy hosszú távú új növekedési pályára állítani az országot azaz szerintem ez adott volna egy új lehetőséget Görögország számára a gazdasági felemelkedésre. Rövid távon nyilván nem növekedés, hanem sokkhatás érvényesült volna, de utána egy új út nyílik meg. Az EU-ban maradás ugyanis csak az adósság további növekedését eredményezi, és ez a folyamat volt az, amiből a görögöknek elege lett. Ezt tudva nem meglepő, hogy a görög választásokon egy olyan teljesen új politikai erő nyert, Tsipras és kormánya, akik nyíltan szembementek az EU-val és az ország adósságának eltörlését szerették volna elérni.

Ami persze eleve egy vesztett meccs. Ha ugyanis az EU enged, akkor jogosan minden más ország is kérhetné, hogy neki is engedjék el az adósságait, nem? Teljesen egyértelmű és nyilvánvaló volt már akkor is, hogy ezt az EU nem teheti meg.

Merkel és Tsipras
Merkel és Tsipras

Ebben a helyzetben próbálta meg az új görög vezetés azt amit egy pókerjátékos, akinek nagyon rossz lapjai vannak és elkezd hihetetlen összegekkel blöffölni. Hátha megijed az ellenfél és bedobja a jó lapokat, így tud nyerni tud még akár a legrosszabb lapokkal is. De ez itt nem működött, hiszen mindenki látta a másik lapjait, ismerték egymás helyzetét és ha végiggondoljuk, akkor teljesen papírforma alapján zajlott le az egész.

Épp ezért amikor nyáron mindenki attól tartott, hogy Görögországot kizárják vagy kilép az EU-ból, azt mondtam, hogy a „Grexit” azaz a görögök kilépése, bár nagyon érdekes fordulat lenne, és talán kicsit szurkoltam is nekik (ki ne szeretné a népmesei hősöket, Tsipras felbukkanása és megjelenése alapján pont egy ilyen szerethető alak) de értelmesen végiggondolva szinte semmi esélyt nem adtam volna rá, akkor sem amikor sok újság arról cikkezett, hogy nagy az esélye.

Egyszerűen politikailag nem engedhetik, hiszen ha Görögország kilép, akkor annak lesz folytatása, és követné Spanyolország, majd Olaszország is. Ha visszaemlékszünk, Ciprusnál is megtettek mindent hogy ne legyen kilépés a vége, pedig az egy sokkal kisebb ország. Görögország nagyobb tét lett volna. Az EU nem engedhette.

(Milyen érdekes hogy még a név hasonlít, Tsipras azaz Ciprasz is úgy járt végül mint Ciprus).

Az EU-n belül egyébként 5 ország van nagyon hasonló helyzetben, őket PIIGS országoknak hívják a kezdőbetűikből összerakva (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország). Márpedig az EU harmadik és negyedik legnagyobb gazdasága is benne van a felsorolásban. Épp ez adja a veszélyét a görög kilépésnek. Ha a két nagy közül bármelyik másik is kilépne a görögöket követően, az már az EU felbomlását jelentené, ami pedig nagyon fontos politikai kérdés, ugyanis az USA és Japán illetve Kína és Oroszország mellett az ötödik nagy tényező a világban az egységesen fellépő EU jelenleg. Az EU felbomlása tehát egész Európa jövője szempontjából fontos kérdés – gondoljuk csak végig ha az EU felbomlik, a szétesett volt EU országoknak önállóan jelentősen lecsökkenne az érdekérvényesítő szerepe a világgazdaságban, amit már így is az USA és Kína dominál.

A PIIGS országokról nagyon sok karikatúrát találni a nemzetközi sajtóban, a rövidítés angolul malacra hajaz, ezért az alábbi karikatúrán például Merkel eteti kötvényekkel az öt országot, a háttérben pedig a bank feni a kését készülve a disznóvágásra.

PIIGS országok
PIIGS országok

Mivel tehát a Grexit nem volt valódi lehetőség és minden eszközzel ki kellett kényszeríteni, hogy maradjanak az EU-n belül, végül nem meglepő, hogy ez is történt. Minden más verzió csak az újságírók találgatása és fantáziája volt. Persze a görögöket lehetett volna maradásra bírni engedményekkel is, de ha ezt tették volna, akkor szintén gyengült volna az EU pozíciója, ugyanis a következő ország ugyanígy engedményeket kérne, és amikor mind az 5 kismalac éhes akkor nehéz őket kordában tartani és a lavina megint csak elindul. Épp ezért volt szükség Görögország „megbüntetésére”, és ezzel tulajdonképpen elvéreztették a „szabadságharcot” a többi országban is, ahol szintén erősödni kezdtek a görögökön felbuzdulva az adósság eltörlését követelő politikai pártok.

A görög események után marad tehát az egységes EU – bár egyre nagyobb feszültségekkel terhelten. A küldetés teljesítve.

Merkel és Tsipras
Merkel és Tsipras

Ez hát a Görög események rövid összefoglalása, és amin érdemes elgondolkodni az sokkal inkább az, hogyan hasznosítsd a történet tanulságait a cégedben, vagy az életedben. Ehhez újra menjünk végig azon, amit már fent is ecseteltem, mert ez a lényeg, hogy ezt megértsd.

A fejlett Japán GDP arányos adóssága jelenleg 230% feletti, vagyis magasabb mint a görögöké. Ennek ellenére Japán hitelezési besorolása toronymagas (82%), ezért állampapírokat tud eladni 0,5% alatti kamattal, még olcsóbban, mint Németország, akinél a 10 éves államkötvények kamata 0,7%. Mindeközben Japán eladósodottsága 230% feletti, a világon a legnagyobb! Görögország, akinek a japánokénál sokkal jobb eladósodottsági mutatója van, ugyanakkor a hitelképessége a béka segge alatt (5%!) az állampapírjai pedig közel 10%-on kamatoznak. Senki ne kérdezze meg tőlem hogy ez hogy lehet, a megoldás az hogy egyszerűen így árazták be a nagy hitelminősítők (Moody’s, Fitch, S&P). Hogy mi alapján? Hm. Mert így látják. Meg biztos azért is, mert a japánok rendesen termelnek és törlesztenek.

De ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Görögország képtelen kikecmeregni az adósságból, hiszen ha Görögország 170%-os eladósodottságát finanszírozza 10%-on, az évente a GDP-hez mérten 17% csak a kamatokra. Ugyanez a költség Japánnak a sokkal nagyobb adósságára csak 230% szorozva a 0,5%-kal, azaz egy picike 1,15%. Sokkal nagyobb adósságtömeget képes Japán finanszírozni a GDP-hez mérten 14-15-szörös különbséggel – ennyivel olcsóbban. Hogy képzelheti bárki, hogy így egyenlőek a feltételek? Egyáltalán nem azok. Németország esetében ahogy fent már néztük ez az adósságteher még kisebb, bőven 1% alatti, hiszen a GDP 0,55%-át kell hogy kamatokra költse. Nagyon nem mindegy.

Ebből következik az hogy ha vállalkozó vagy, és üzleti tervet írsz, vagy akár magánszemélykét nézed a családi költségvetést, akkor nem csak az a fontos hogy mennyit termelsz, vagyis mennyi bevételed van, hanem az is nagyon fontos hogy mindezt miből finanszírozod? A tőke, amit beleteszel, egy cég alapításába, vagy a hitel amit felveszel, annak a költsége mennyi? Ha alacsony, akkor elég lesz kevesebb értéket teremtened és még úgy is nyereséges lehetsz, de ha magas, akkor sokkal nehezebb dolgod van, és többet kell termelnek, dolgoznod – azaz értéket előállítanod.

Ugyanez igaz az ingatlan befektetésnél és bármelyik üzleti vállalkozásnál, vagy egy egyszerű lakáshitelnél is.

Fontos kérdés tehát és a nagy tanulság Görögország példájából, hogy Te mennyire vagy, illetve a céged mennyire hitelképes? Mennyire tudsz olcsón pénzhez jutni, hogy abból értéket állíthass elő. A meggazdagodás és a prosperálás – bőségben gondolkodás – fő összetevője tehát az általam sokat emlegetett ÉRTÉKTEREMTÉS mellett a másik oldal, azaz a FINANSZÍROZÁS.

A hitelképesség növelésének egyetlen útja pedig szintén az értékteremtés hosszú távon. Aki több értéket tud teremteni, az utána könnyebben kap hitelt is, és még egyszerűbb dolga lesz. A pénzügyek, ahogy mindig is mondtam nem az egyenlő esélyről szólnak, hanem arról mennyire vagy képzett és mennyire vagy tudatos benne? Ha igen, akkor a szabályok szerint játszol, és gyarapodsz, ha nem ismered a játékszabályokat, akkor előbb utóbb kénytelen leszel megszegni őket – lásd Görögország zsákutcáját. Visszafordulni bármikor lehet, de nem érdemes a pókeres blöffel falnak rohanni.

(Ha már Ciprasz kapcsán korábban említett beszédes neveknél tartunk, jut eszembe, vajon miért hívták a tárgyalásokon nagy szerepet játszó pénzügyminisztert Varufakisznak?)

Varoufakis - görög pénzügyminiszter
Varoufakis – görög pénzügyminiszter
Haruhiko Kuroda

Hogyan manipulálják az arany árát?

Nemrég olvastam egy érdekes cikket a Zero Hedge oldalon arról, hogyan manipulálják az arany árát kormányzati szereplők, a számok alapján főként a japán jegybank. A cikk elolvasható angolul itt és aki nem ért angolul, az is láthatja mennyire részletes, adatokkal és grafikonokkal alátámasztott érvelés található meg a cikkben. Nem is annyira az az érdekes, hogy ez igaz-e vagy sem – vélhetően igaz, hiszen egy 95%-os korrelációt furcsa lenne “véletlennek” titulálni, és mint tudjuk, a számok ritkán hazudnak – hanem ami sokkal fontosabb, az az alábbi következtetés:

Befektetések terén csakis olyan piacon érdemes mozogni, amit vagy nagyon jól ismersz, vagy nagy befolyással tudsz rá lenni. A kettő közül persze az utóbbi eset a szerencsésebb!

De nézzük csak meg, miért is olyan fontos ezt betartani!

Az arany manipuláció

Gondoljunk arra, hogyan működik az arany piac. Az épp három nappal ezelőtt megszűnő Londoni Gold Fixing-nek hívott rendszer lényege az volt, hogy az 5 legnagyobb bank napi két alkalommal is egyeztettek az arany keresleti és kínálati helyzetéről, az ügyfelek igényei alapján, és döntenek az arany áráról. Erről egyébként itt olvasható egy cikk, hogy pontosan hogyan működött.

Gondold végig, milyen értékes információk birtokában voltak ezek a bankok amikor “összedugták a fejüket” és döntöttek árakról. Arany befektetőként velük szeretnél versenyezni? Ők annak birtokában döntöttek az árakról, hogy látták a keresleti kínálati viszonyokat, közben az arany készlet legnagyobb része náluk volt. Nem gondoljuk ezt összeférhetetlennek egy picit sem? De nézzük csak tovább, mik történnek még.

Egy olyan hatalmas piacot, mint az arany piaca, a mai modern pénzügyi eszközökkel – tőkeáttételekkel – simán tudnak mozgatni jegybankok, ráadásul nyíltan tehetik ezt, hivatkozva akár az árstabilitásra, akár egyéb okokra, mintha csak a “munkájukat” végeznék. A jegybankok derivatív pozícióikat csak összesítve hozzák nyilvánosságra, így nem feltétlenül lehet tudni, hogy pontosan milyen eszközökbe fektettek. Adott tehát a lehetőség rá, hogy mozgassák a piacokat, az épp aktuális érdekeik szerint, anélkül hogy mindezt nyilvánosságra kellene hozniuk.

Kuroda mindenkit át…ver?

A hivatkozott cikkben lévő számok szerint pontosan ez történik a valóságban. A cikk egyik következtetése, hogy feltűnően együtt mozog az arany és a japán jen árfolyam, csak ellentétes irányban, azaz erősen vélelmezhető hogy a japán jegybank aranyat shortol – vagyis ad el – miközben jent nyomtat nagy mennyiségben. Egy erős érv, hogy az új japán jegybankelnök, Haruhiko Kuroda kinevezése után jelent meg ez a piaci trend, aki hivatalba kerülésekor bejelentette, hogy folytatja a hosszú ideje futó japán leértékelési hullámot és 2014. végéig megháromszorozza a jen mennyiséget a japán gazdaságban. (Milyen kár hogy mi tudjuk, hogy ez a rengeteg pénz valójában nem a gazdaságba, hanem a pénzpiacokra kerül).

Derivatív piacok – kész átverés?

Valaki mondja meg nekem, vajon hogyan lehet egy olyan piacon jól befektetni, ahol a tényleges kereslet-kínálat csak töredéke annak, ami a tényleges fizikai igény. Az arany és ezüst piacán a valódi, értékes árucikkek és az erre vonatkozó értéktelen papírok aránya 92:1, azaz a piac alig több mint 1%-a az ami tényleges fizikai kereslet vagy kínálat, minden más, azaz több mint 98%-a a piacnak csak szimplán papír alapú spekuláció, mondhatjuk nyugodtan hogy kaszinó, tippelés az árakra. Nyilván ennek a derivatív piacnak egy része tényleges fedezeti ügylet amit arany kereskedők kötnek, de ez még mindig csak egy elenyésző része a teljes forgalomnak ilyen számok mellett. A derivatív piacok felerősödésével – ami évente 20%-os növekedést produkál – egyre nagyobb súlya van a fiktív avagy spekulatív ügyleteknek.

A derivatív piac mérete már 10-szerese a világ teljes GDP-jének – ez utóbbi 70 billió dollár (70 ezer milliárd), míg a derivatív piac mérete meghaladja a 700 billió dollárt, amit forintban már többszáz billiárdos összeg (összesen 18 számjegy van benne, ami a milliárd milliószorosa még kétszázszor). Tudva azt hogy a piacok átlagosan 90%-a fiktív pénzpiaci ügylet és csak 10%-a a valós tényleges árupiaci mozgás, vajon mit gondolsz most a világról, hogy az árakat mi mozgatja? Még mindig a kereslet és a kínálat?

És most már nem csak az aranyról beszélek (ott egyébként is még magasabb, 98% feletti a fiktív ügyletek aránya) hanem a tejes világgazdaságról, a nyersanyagokról, az olajról, a kávé, a tea, a búza, a hús piacáról!

Látszik hogy nem a kereslet és kínálat hanem az épp aktuális hatalmi vagy üzleti érdekek diktálnak sok helyen. Egyébként hogyan mozdulhatott volna el 2015. év első 3 hónapjában a világ két legkeresettebb devizája, az USA dollár és az Euró egymáshoz képest több mint 20%-ot amikor semmi makrogazdasági – termelési, hatékonysági mutató nem igazolja ezt vissza? Ha hozzávesszük a 2014. év második felét, akkor pedig több mint 30%-os mozgást láthatunk a két fő deviza között. (A svájci frank persze egyetlen nap alatt többet mozgott, de annak volt egy adminisztratív oka, persze az sem volt egy normális pénzpiaci esemény).

Szimplán pénzügyi manipulációról van szó, vagyis arról, amiről már írtam korábban: javában dúl a harmadik devizaháború.

Végkövetkeztetés

Fontos tanulság tehát, hogy mindig legyünk tisztában azzal, melyik piacot mi mozgatja, ha befektetni szeretnénk. Ma már nem elég ugyanis tudni azt hogy reálgazdasági okok miatt emelkednie kellene az arany árának! Valóban így van, de ha van egy nagy pénzügyi erejű ellenérdekelt fél aki a derivatív piacot ellentétes irányba mozgatja, akkor minden logika ellenére veszíteni fogunk a befektetésen, legalábbis időben később jön majd a nyereség, ugyanis a reál folyamatok előbb-utóbb helyre fognak állni, a kérdés csak az, hogy ki tudjuk-e várni ezt.

A legjobb, ha olyan területen fektetünk be ahol nem csak jól ismerjük a piacot, de van is hatásunk arra. Vagyis ahol a piac mérete és jellege nem teszi lehetővé a manipulációt. Az ingatlan piac mindenképp ide tartozik, hiszen sokkal szegmentáltabb és egyedibb, mint bármi már termék piaca. És persze a saját vállalkozás is jó befektetés, megfelelő termékkel és stratégiával – ez az ahol legnagyobb hatásunk van arra, hogy a befektetés sikere mennyire lesz átütő!

Járjunk tehát nyitott szemmel és gondolkodjunk is, mielőtt a hová tegyem a pénzem, vagyonom típusú befektetési döntést meghozzuk!

Elméd ereje

Az elméd ereje legyőzhetetlen

Sokan vannak, akik nem tudnak megszabadulni a körülményeik fogságából. Tipikusan azok az emberek, akik a szerencsét tekintik az Élet egyik meghatározó tényezőjének. Felejtsd el azt a szót, hogy szerencse! Ilyen nem létezik. Az Életben van amikor jól sikerülnek dolgok és van amikor kevésbé, de ez nem szerencse kérdése, hanem a hozzáállásé! Amikor valamilyen külső körülményre hivatkozol, abban a pillanatban kiadod a kezedből az irányítást, és átengeded magad mások akaratának.

Az elméd ereje legyőzhetetlen! Amikor kitalálsz valamit és az elmédben a fókuszba állítod, akkor az a dolog mindig megvalósul fizikai formában is. A cél csak idő kérdése, csak akkor nem éred el, ha feladod, és nem mész tovább a cél felé. Ahogy Les Brown szokta mondani, a legjobb hozzáállás ez: “Addig nincs vége, amíg nem én nyertem!”

A világ körülötted tele van bőséggel! Fókuszálj arra, amit a világ ad neked, és tegyél azokért a dolgokért, amit még szeretnél, de ne várj sosem a szerencsére. Tedd meg Te az első lépést a célod felé!

Van aki azt gondolja, hogy a pénz gonosz dolog, és a gazdagok többsége csalással szerezte vagyonát. Van olyan is, aki azt gondolja, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni. És van olyan, aki abban hisz, hogy a pénzt az elméddel tudod megteremteni, kreativitással, gondolkodással és inspirált cselekedettel. Te döntöd el, hogy melyikben hiszel. Te döntöd el, hogy milyen a világ, amit felépítesz magad körül.

Dönts okosan, és higgy olyan elvekben és értékekben, ami a Te javadat és gazdagodásodat szolgálja – és mellette a világ fejlődését is, hiszen a kettő elválaszthatatlan: ahogy a gazdagság törvénye kimondja, leggyorsabban akkor gazdagodsz, ha minél több embernek minél magasabb szintű szolgáltatást tudsz nyújtani.

A pénz csak egy eszköz ahhoz, hogy elérd a célod. A valódi érték az, amit Te teszel mögé! Minden az elmédben kezdődik, vigyázz tehát, hogy milyen gondolatokkal táplálod, mert az anyagi bőséged is onnan indul ki, és csakis az manifesztálódhat, amit már megteremtettél gondolatban.

Buda-Cash

A Buda-Cash ügy margójára

Mai napon robbant a hír, hogy a Buda-Cash ügyfeleinek pénzét zárolták, a rendőrség megszállta a brókercég épületét, és nyomozásba kezdtek, az indoklás szerint a brókercég hamis számokat jelentett és 100 milliárd Ft nagyságrendben hiányzik pénz, ezért most senki nem juthat hozzá az ott vezetett vagyonához, értékpapírjaihoz, befektetéseihez. Nagyon rossz hír ez, különösen azoknak akiknek számlája is volt a brókercégnél – főleg ha nagy összegű. Ha tényleg hiányzik a pénz, akkor felszámolásba megy át a folyamat és megszűnik Magyarország egyik legrégebbi, több mint 20 éves brókercége, mely az egyik legnagyobb is volt. Miért érdekes ez a hír azoknak is, akiknek nincs ott számlájuk?

Mert nem egy vidéki takarékszövetkezetről van szó, hanem egy nagyobb és stabilnak hitt brókercégről, az eltűnt vagyon mértéke pedig közel tízszerese a BEVA (Befektető-Védelmi Alap) pénzének, aki kártalanítani hivatott a pórul járt befektetőket. Noha a BEVA csak 20 ezer EUR, azaz kb. 6 millió Ft összegig kártalanít, vagyis ha valakinek 20 milliója volt befektetve a Buda-Cashnél, az a felette lévő részt mindenképp elbukta. És még így is valószínűleg hitelt kell a BEVÁ-nak felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni a Buda-Cash ügyfeleit, szerencsére megteheti, volt is már rá példa, és az MNB jelezte hogy szükség esetén hajlandó hitelezni.

Érdemes egy kicsit elgondolkodni ilyenkor, hogy az ember megtakarított, összegyűjtött pénze, vagyona mennyire van biztonságban az elvileg biztonságosnak hitt helyeken! Persze rá lehet mondani elsőre, hogy ha valaki brókercéghez viszi a pénzét, az tudja, hogy a befektetés ott kockázatosabb, mint egy bankbetét. Ez igaz is, de itt nem a befektetés kockázatáról beszélünk, hanem az intézményi kockázatról, amiben már nem sok különbség van egy bank és egy brókercég között. Mindkettőre vonatkozóan van pénzügyi felügyelet, mindenféle auditálási és jelentési rendszer, továbbá rendszeres ellenőrzések, melyek célja az intézményi kockázatok kiszűrése. És ebben a volt PSZÁF, jelenlegi MNB felelőssége nagy. Úgy látszik itt ők is hibáztak. Mi az eredmény? Épp ők rendelnek ki felügyeleti biztost, és fagyasztják be az ügyfél kifizetéseket. Érdekes, nem? Nyomozni kezdenek – és fognak vélhetően sokáig – majd a végén megállapítják hogy nincs pénz és a BEVA megkezdheti a kártalanítást – persze, majd egyszer valamikor, ha lesz még akkor egyáltalán BEVA, és lesz rá forrás. Elég sok a ha.

Ahogy írtam, nincs nagy különbség a között, hogy most épp egy brókercég dőlt be, és a között hogy legközelebb mondjuk nem egy bank dől majd be. Bármikor megtörténhet. Sőt! Mi lesz akkor a betétesekkel, a megtakarításokkal? Százezrek kerülhetnek könnyedén ugyanilyen helyzetbe.

Szerintem ezzel az üggyel elkezdődött az időszak, várható hogy hamarosan jönnek a majd hasonló ügyekkel bankok is, melyek a devizahitelek időzített bombáján ülnek – 20% feletti NPL mutatókkal (nem teljesítő hitelek) – továbbá szűkülő hitelfelvevői réteggel megáldva. Elkezdődik az, amikor szépen összecsuklik a fenntarthatatlan pénzügyi rendszer, és bejelentik, hogy elnézést, akinek megtakarítása volt a bankban az tekintse úgy, hogy sosem volt. Ezermilliárdok tudnak eltűnni egy pillanat alatt, mert nem is léteztek soha, csak elektronikus jelként egy winchesteren.

És akkor lassan majd ráébred az emberiség, hogy a jelenlegi pénzrendszer nem csak fenntarthatatlan, matematikai nonszensz, hanem egyben a történelem legnagyobb átverése is. És még csak nem is először játszódna le ez a történelemben. De most először történik világméretben. És épp ettől lesz hajmeresztő!

Van akinek ez a folyamat – vagy inkább hirtelen eseménysorozat – nagyon fog fájni, és lesz aki nem is érti majd, hogy mi történik. Láthattunk ma is embereket a DRV Bank előtt a kamerának nyilatkozni: “Hol a pénzem? Nem lehet felvenni? Na akkor itt kérem forradalom lesz!”

Persze lesz, aki majd örül ennek, mert már régen nem a régi szabályok szerint játszott, hanem az ÚJ ÉRTÉKEK mentén. Aki felkészült, aki tudatos, és pénzügyileg képzett, az számít rá, és tudja, hogy a bankban tartott pénz az nem az övé – hiszen kölcsönadta a banknak – és amúgy is, már rég nincs ott. Tudja hogy az a biztos, ami fizikailag is létező, és tudja hogy az a jó befektetés, ami folyamatos cashflow bevételt biztosít.

Azt tanácsolom tehát, hogy a korábbinál is sokkal nagyobb fenntartással adjátok oda a pénzeket, mérlegeljétek a kockázatokat, mert a régi biztosnak hitt intézmények sorra dőlnek be, ugyanakkor az új lehetőségek – melyektől lehet hogy még félünk sokkal nagyobb biztonságot adhatnak – ha valóban érték és vagyon van mögöttük. És ahogy a mellékelt ábra mutatja, pillanatok alatt akár egyik napról a másikra tűnhetnek el hosszú évek megtakarításai, és alakulhatnak át pénzügyi törésvonalak mentén vagyoni viszonyok. Erről írtam a svájci frankról szóló cikkben is. És hamarosan írok majd egyéb piaci manipulációkról is, sokkal nagyobbakról, mint a Buda-Cash ügy. Olyanról, amiről itthon Magyarországon még nem nagyon beszélt senki.

(Iratkozz fel a hírlevélre hogy biztosan ne maradj le a bejegyzésekről!)

Ha másra nem is, de figyelmeztetésnek nagyon jó ez a Buda-Cash ügy, ember, vigyázz – a pénz illúzió! A valódi érték csakis az, ami valóban értékes – és nem csak egy levegőből teremtett elektronikus jel a számítógép winchesterén.

Figyeld az értéket! Mert eljön újra az idő, amikor újra az érték lesz értékes.
A pénz illékony.
Az érték maradandó.
És az ilyen időkben amiket most élünk, az igazi befektetés nem papírból van!

Svájci frank

Svájci frank árfolyam, 2011-2014

Január 15-én óriásit emelkedett a frank árfolyama, ami érzékenyen érintette a magyar frankhiteleseket is, elsősorban az autóhiteleket, lízingeket és céges hiteleket, mivel a frank lakáshiteleket itthon nem sokkal korábban forintosították. Nézzük meg, mi az oka annak hogy a svájci frank ilyen gyorsan ilyen sokat erősödött 2015. január 15-én.

Először is tisztázzuk: nem a forint gyengült, hanem a svájci frank erősödött minden más valutához képest. Az esti híradó és nagyon sok országos média tévesen állította, hogy a forint hatalmasat zuhant. A forint a többi devizához képest nem változott számottevően, így nem forint zuhanásról, hanem svájci frank erősödésről van szó. Nagyon nem mindegy!

A frank árfolyam rögzítés kezdete – 2011

A történet megértéséhez legalább 2011-ig kell visszamennünk, amikor is a svájci jegybank (SNB) bevezette az 1,2 Eurós árfolyam rögzítést. A bevezetés oka az volt, hogy a 2009-ben kirobbant pénzügyi válság miatt folyamatosan megnövekedett a svájci valuta iránti kereslet, sok befektető (oroszok, amerikaiak, európaiak is) “menekítették” a pénzüket Svájcba. Ezt úgy tudták megtenni, hogy átváltották frankra a megtakarításaikat (vagy inkább felhalmozott vagyonukat), ami miatt a frank árfolyama nagyobb mértékben emelkedni kezdett. Egész pontosan 2008-tól 2011-ig több mint 65%-ot erősödött, ami nagyon sok. Ráadásul 2011-ben ez az erősödés még meredekebben folytatódott, ahogy a csatolt képen nagyon szépen látszik.

CHF grafikon 1.
CHF grafikon 1.

A képen szépen kivehető, ahogy a svájci valuta 1,68-as Euró árfolyamról egészen 1,00-ig erősödik. Ezt nagyon nem is kell magyarázni, hiszen a frankhitelesek saját bőrükön érezték ahogy a frank törlesztőrészek emelkedtek. Ez azonban nem csak a frankhiteleseknek volt rossz, hanem a Svájciaknak is.

Az erős frank ugyanis gyengíti a svájci cégek export képességét, hiszen drágábban tudnak csak külföldön eladni. Emiatt döntött úgy a svájci jegybank, hogy folyamatosan euró vásárlással gyengíti a frankot, és ezzel fenntartja az 1,2-es átváltási árfolyamot 2011. szeptember 6-tól kezdve. Fellélegezhettek tehát a hazai frankhitelesek is, hiszen megállt a frank emelkedés, a svájci jegybank iszonyú mennyiségű pénzzel mesterségesen gyengén tartotta a frankot.

Más kérdés persze hogy ez mennyire bizonyult jó döntésnek – hiszen ennek a következménye lett a 2015. január 15-i óriási káosz a világ pénzpiacain, ami sok ezer milliárd kárt okozott – szerencsére csak a mai modern, “fiktív” pénzügyi rendszerben, de ezzel együtt pénzügyi cégek mentek hirtelen csődbe, ez pedig már átgyűrűzik a való világba is.

Nem bírták tovább

A jegybank folyamatos Euró vásárlását fedezetlen frank kibocsátással finanszírozta. Ez azonban egy hihetetlen kockázatot eredményezett 2015-re a svájci jegybanknál. Korábban a világ legeladósodottabb jegybankja GDP alapon számolva a japán volt de csak eddig. Ugyanis 2015-re a svájci jegybank adóssága már szinte hihetetlen mértékűre, a svájci GDP közel 70%-áig emelkedett. Ez sokkal nagyobb összeg, mint a magyar államadósság. Nyilván fontos volt fenntartani a gyenge frankot, de 2014-re megjelent a nagyobb probléma, a jegybank őrült módon növekedő mérlege.

Ezzel párhuzamosan egyébként a korábban világszinten is magas arany tartalékkal rendelkező svájci jegybank aranytartalékának aránya is jelentősen lecsökkent (korábban 25%-ról kb. 8%-ra). A kérdésről népszavazást is tartottak 2014. novemberben, ahol az egyik kérdés a jegybank aranytartalékának növelése volt, és bár a szavazás elbukott, azért maga a kérdésfelvetés és a csökkentő arany tartalék ténye befolyásolhatta a jegybank döntését.

A legjobb lehetőség

Az 1,2-es Eur árfolyam védelem nagyon sokba került a jegybanknak, ráadásul egyre több spekuláció volt a tőzsdéken ennek kapcsán, ezért el kellett engedni, mielőtt még nagyobb problémát okoz. Erre viszonylag jó alkalom volt az, hogy az EU jegybankja épp az első monetáris könnyítésre készül januárban, ami az euró gyengítését célozza.

Svájc azt várta, ha a bejelentés előtt engedi el az árfolyamot, akkor kevésbé lesz fájdalmas, mintha ezt később tenné meg. Az hogy titokban tartották a bejelentést, és teljesen váratlanul történt, az pedig igazából egy kényszer, hiszen ha előre szólnak akkor a spekulációnak adnak nyílt utat. Kicsit olyan ez a helyzet, mint amikor a ragtapaszt le kell tépni, kár előre szólni, hogy 3-ra tépem, egy, kettő… mert csak jobban fáj.

CHF grafikon 2.
CHF grafikon 2.

Ahogy ezen a második ábrán látszik – a korábbi ábra vége van itt jobban felnagyítva – a bejelentés hatására a frank árfolyam óriásit erősödött – de ahogy az első ábrán láttuk, csak alig 7-8%-kal többet, mint ahonnan 2011-ben “visszahúzták”. Így utólag nézve tehát jó döntés volt a SNB bejelentése, időzítés szempontjából. Persze nem volt ez jó sem a devizahiteleseknek, sem a svájci cégeknek, sem a svájci gazdaságnak, de valójában örülhetünk hiszen a Svájciak úgy döntöttek, nem fújják tovább a svájci frank buborékot, szemben a japán yen, amerikai dollár és euró kibocsátóival.

Minek örülhetünk?

Magyar szempontból igencsak örülhetünk a jelen cikkben leírtaknak:
– egyrészt 2011-2014 között a frank manipulációval a svájci jegybank valójában átvállalta a magyar devizahitelesen terheinek egy részét, ha úgy nézzük,
– másrészt, mivel a forintosítás után szüntették meg a beavatkozást – vagyis a visszarendeződés szerencsésen nem érintette a magyar devizahitelesek nagyobb részét – kisebb részét igen, de vegyük figyelembe hogy most csak visszaállt a korábbi, nem manipulált árfolyam helyzet.

Konklúzió

Természetesen sem az árfolyam rögzítése – azaz az árfolyam manipulációja – sem az elengedése – főként a néhány nappal előtte lévő hazugság annak fenntartásáról – nem jó döntés, de azt is kell látni, hogy ezekben a helyzetekben nincsenek jó döntések, inkább csak két rossz közt lehet választani.

Javában dúl a harmadik valutaháború, és a háborúban ilyen keretek között működnek a szabályok. Az igazi megoldás a valutarendszer reformja lenne.

Ingatlan befektetés

Miért épp ingatlan befektetés?

Nem véletlenül sodort az élet az ingatlanok irányába, kezdettől fogva tudatosan kerestem a befektetési lehetőségeket ezen a területen, már a 90-es években. A motivációt ehhez elsősorban Robert Kiyosaki könyvei adták, a Gazdag Papa sorozat első kötetei akkor jelentek meg Magyarországon. Sokan kételkednek benne hogy a Kiyosaki átlat tanított amerikában jól működő módszerek mennyire valósíthatóak meg itthon, és ez ügyben el kell hogy oszlassam a kételyeket: tökéletesen működik itt is a modell, hiszen a dolog matematikája ugyanúgy működik mindenhol, az adórendszer pedig világszinten azonos elvek mellett épül fel. Persze az utóbbi nagyon sok apró, egyedi eltéréssel. A feladat tehát adott volt: kiismerni magunkat a jogi és adózási útvesztőben és annak magyar specialitásaival együtt alkalmazni Kiyosaki befektetési elveit.

Miért tartom a Vagyonteremtés legjobb eszközének tartom az ingatlan befektetéseket?

Az ingatlan egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre tud cashflow-t termelni – ha ki van adva, akkor havi bérleti díjat „hoz” – és ugyanebben a befektetésben teljesül a tőkeképződés is, ha jól választottuk meg az ingatlant, hiszen a nominális értéke az ingatlanoknak hosszú távon folyamatosan emelkedik, jellemzően duplázódnak az ingatlan árak 10-15 évente. Ez még akkor is igaz, ha időszakonként esnek az ingatlan árak. A hosszú távú emelkedés ugyanis az infláció vastörvénye alapján egy biztosan érvényesülő feltétel. Ahogy a pénz romlik, úgy emelkednek az ingatlan árak. Ez persze csak egy fiktív nyereség, de ugyanakkor kiváló védelem a vagyoncsökkenés ellen – szemben a papír alapú befektetésekkel.

És ne felejtsük el a régiónkénti eltéréseket sem. Magyarországon ugyan 2009. és 2014. között estek az ingatlan árak, de ugyanebben az időszakban a szomszédos Ausztriában és Németországban is szinte megduplázódtak az ingatlan árak 5 év alatt!

Melyek az ingatlan befektetés előnyei?

Az ingatlan egyik nagy előnye tehát, hogy egyszerre képes havi cashflow-t és a befektetett tőkére vetített kamatos kamat növekedést is produkálni.

Arról nem is beszélve, hogy szemben például egy jogdíj jellegű bevétellel, mely idővel általában elavul és csökken, az ingatlanból származó passzív jövedelem – vagy cashflow idővel ugyanúgy növekszik, hiszen a bérleti díjak is mennek felfelé. Ez hosszú távon (10 év után) óriási előnyt tud jelenteni.

A másik nagy előnye az ingatlan befektetéseknek, hogy a belőle áramló cashflow teljesen passzív jövedelem. Tíz évvel ezelőtt kint éltem és dolgoztam Párizsban, egy bérelt lakásban laktam. Azonban a főbérlőmet egyszer sem láttam, egy megbízott jött amikor a lakást néztem, megbízottal írtuk alá a szerződést és ő jött akkor is ha bármi probléma volt. Egyszer megkérdeztem ezt az „ügyintézőt” hogy ki a lakás tulajdonosa? A válasz az volt, hogy ő nem Párizsban él, hanem van egy tucat ingatlan befektetése amit kiad és utazgat a világban a befolyó pénzekből. Akkor jöttem rá, hogy az ingatlan befektetéshez nem kell hogy személyesen ott legyél. Nem kell, hogy te foglalkozz vele. Zseniálisan működik úgy is, ha te csak befektető vagy és van valaki, aki bizonyos jutalékért cserébe intéz mindent. Ma már számos olyan ingatlankezelő cég működik Magyarországon is, akik nyújtanak ilyen szolgáltatást. Jellemzően a bérleti díj 7-10%-áért kezelik Neked a befektetéseidet. Márpedig nem rossz dolog megkapni a 90-93%-ot úgy, hogy neked semmit sem kell tenned, csak “tartanod” a bankszámlád.

A biztos kereslet

A harmadik érvem az ingatlanbefektetés mellett – és itt kifejezetten a lakás célú ingatlan befektetésekről beszélek – hogy ha megnézzük egy élet folyamán mire mennyi pénzt költünk, könnyű belátni, hogy a lakás és azzal kapcsolatos költségek kiemelkedő – sőt, valószínűleg az első helyen szerepelnek! Ez tehát egy olyan terület, ahol sok pénz forog, amire mindannyian költünk. Mivel teljesen függetlenül attól, hogy épp jól pörög a gazdaság vagy válság van, az embereknek lakni kell valahol, a lakás célú ingatlanok piaca kevésbé hektikus mint például az iroda vagy üzlethelyiségek piaca. Azt szoktam mondani, hogy amire mindig szükség lesz az a lakások, élelmiszer és apavető ruházati cikkek, nyersanyagok, minden más sokkal érzékenyebb a gazdasági ciklusokra.

Ez tehát az a három fő ok, ami miatt elkezdtem ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, és segítségükkel passzív jövedelmet építeni. És a hangsúly a passzív jövedelem, mert ez az ami biztosítja hogy ne te dolgozz a pénzért, hanem a pénz dolgozzon érted! Ez az, ami megteremti Neked az igazi Szabadságot!