árfolyamgát címkével jelölt bejegyzések

Svájci frank

Svájci frank árfolyam, 2011-2014

Január 15-én óriásit emelkedett a frank árfolyama, ami érzékenyen érintette a magyar frankhiteleseket is, elsősorban az autóhiteleket, lízingeket és céges hiteleket, mivel a frank lakáshiteleket itthon nem sokkal korábban forintosították. Nézzük meg, mi az oka annak hogy a svájci frank ilyen gyorsan ilyen sokat erősödött 2015. január 15-én.

Először is tisztázzuk: nem a forint gyengült, hanem a svájci frank erősödött minden más valutához képest. Az esti híradó és nagyon sok országos média tévesen állította, hogy a forint hatalmasat zuhant. A forint a többi devizához képest nem változott számottevően, így nem forint zuhanásról, hanem svájci frank erősödésről van szó. Nagyon nem mindegy!

A frank árfolyam rögzítés kezdete – 2011

A történet megértéséhez legalább 2011-ig kell visszamennünk, amikor is a svájci jegybank (SNB) bevezette az 1,2 Eurós árfolyam rögzítést. A bevezetés oka az volt, hogy a 2009-ben kirobbant pénzügyi válság miatt folyamatosan megnövekedett a svájci valuta iránti kereslet, sok befektető (oroszok, amerikaiak, európaiak is) “menekítették” a pénzüket Svájcba. Ezt úgy tudták megtenni, hogy átváltották frankra a megtakarításaikat (vagy inkább felhalmozott vagyonukat), ami miatt a frank árfolyama nagyobb mértékben emelkedni kezdett. Egész pontosan 2008-tól 2011-ig több mint 65%-ot erősödött, ami nagyon sok. Ráadásul 2011-ben ez az erősödés még meredekebben folytatódott, ahogy a csatolt képen nagyon szépen látszik.

CHF grafikon 1.
CHF grafikon 1.

A képen szépen kivehető, ahogy a svájci valuta 1,68-as Euró árfolyamról egészen 1,00-ig erősödik. Ezt nagyon nem is kell magyarázni, hiszen a frankhitelesek saját bőrükön érezték ahogy a frank törlesztőrészek emelkedtek. Ez azonban nem csak a frankhiteleseknek volt rossz, hanem a Svájciaknak is.

Az erős frank ugyanis gyengíti a svájci cégek export képességét, hiszen drágábban tudnak csak külföldön eladni. Emiatt döntött úgy a svájci jegybank, hogy folyamatosan euró vásárlással gyengíti a frankot, és ezzel fenntartja az 1,2-es átváltási árfolyamot 2011. szeptember 6-tól kezdve. Fellélegezhettek tehát a hazai frankhitelesek is, hiszen megállt a frank emelkedés, a svájci jegybank iszonyú mennyiségű pénzzel mesterségesen gyengén tartotta a frankot.

Más kérdés persze hogy ez mennyire bizonyult jó döntésnek – hiszen ennek a következménye lett a 2015. január 15-i óriási káosz a világ pénzpiacain, ami sok ezer milliárd kárt okozott – szerencsére csak a mai modern, “fiktív” pénzügyi rendszerben, de ezzel együtt pénzügyi cégek mentek hirtelen csődbe, ez pedig már átgyűrűzik a való világba is.

Nem bírták tovább

A jegybank folyamatos Euró vásárlását fedezetlen frank kibocsátással finanszírozta. Ez azonban egy hihetetlen kockázatot eredményezett 2015-re a svájci jegybanknál. Korábban a világ legeladósodottabb jegybankja GDP alapon számolva a japán volt de csak eddig. Ugyanis 2015-re a svájci jegybank adóssága már szinte hihetetlen mértékűre, a svájci GDP közel 70%-áig emelkedett. Ez sokkal nagyobb összeg, mint a magyar államadósság. Nyilván fontos volt fenntartani a gyenge frankot, de 2014-re megjelent a nagyobb probléma, a jegybank őrült módon növekedő mérlege.

Ezzel párhuzamosan egyébként a korábban világszinten is magas arany tartalékkal rendelkező svájci jegybank aranytartalékának aránya is jelentősen lecsökkent (korábban 25%-ról kb. 8%-ra). A kérdésről népszavazást is tartottak 2014. novemberben, ahol az egyik kérdés a jegybank aranytartalékának növelése volt, és bár a szavazás elbukott, azért maga a kérdésfelvetés és a csökkentő arany tartalék ténye befolyásolhatta a jegybank döntését.

A legjobb lehetőség

Az 1,2-es Eur árfolyam védelem nagyon sokba került a jegybanknak, ráadásul egyre több spekuláció volt a tőzsdéken ennek kapcsán, ezért el kellett engedni, mielőtt még nagyobb problémát okoz. Erre viszonylag jó alkalom volt az, hogy az EU jegybankja épp az első monetáris könnyítésre készül januárban, ami az euró gyengítését célozza.

Svájc azt várta, ha a bejelentés előtt engedi el az árfolyamot, akkor kevésbé lesz fájdalmas, mintha ezt később tenné meg. Az hogy titokban tartották a bejelentést, és teljesen váratlanul történt, az pedig igazából egy kényszer, hiszen ha előre szólnak akkor a spekulációnak adnak nyílt utat. Kicsit olyan ez a helyzet, mint amikor a ragtapaszt le kell tépni, kár előre szólni, hogy 3-ra tépem, egy, kettő… mert csak jobban fáj.

CHF grafikon 2.
CHF grafikon 2.

Ahogy ezen a második ábrán látszik – a korábbi ábra vége van itt jobban felnagyítva – a bejelentés hatására a frank árfolyam óriásit erősödött – de ahogy az első ábrán láttuk, csak alig 7-8%-kal többet, mint ahonnan 2011-ben “visszahúzták”. Így utólag nézve tehát jó döntés volt a SNB bejelentése, időzítés szempontjából. Persze nem volt ez jó sem a devizahiteleseknek, sem a svájci cégeknek, sem a svájci gazdaságnak, de valójában örülhetünk hiszen a Svájciak úgy döntöttek, nem fújják tovább a svájci frank buborékot, szemben a japán yen, amerikai dollár és euró kibocsátóival.

Minek örülhetünk?

Magyar szempontból igencsak örülhetünk a jelen cikkben leírtaknak:
– egyrészt 2011-2014 között a frank manipulációval a svájci jegybank valójában átvállalta a magyar devizahitelesen terheinek egy részét, ha úgy nézzük,
– másrészt, mivel a forintosítás után szüntették meg a beavatkozást – vagyis a visszarendeződés szerencsésen nem érintette a magyar devizahitelesek nagyobb részét – kisebb részét igen, de vegyük figyelembe hogy most csak visszaállt a korábbi, nem manipulált árfolyam helyzet.

Konklúzió

Természetesen sem az árfolyam rögzítése – azaz az árfolyam manipulációja – sem az elengedése – főként a néhány nappal előtte lévő hazugság annak fenntartásáról – nem jó döntés, de azt is kell látni, hogy ezekben a helyzetekben nincsenek jó döntések, inkább csak két rossz közt lehet választani.

Javában dúl a harmadik valutaháború, és a háborúban ilyen keretek között működnek a szabályok. Az igazi megoldás a valutarendszer reformja lenne.