befektetés címkével jelölt bejegyzések

Buda-Cash

A Buda-Cash ügy margójára

Mai napon robbant a hír, hogy a Buda-Cash ügyfeleinek pénzét zárolták, a rendőrség megszállta a brókercég épületét, és nyomozásba kezdtek, az indoklás szerint a brókercég hamis számokat jelentett és 100 milliárd Ft nagyságrendben hiányzik pénz, ezért most senki nem juthat hozzá az ott vezetett vagyonához, értékpapírjaihoz, befektetéseihez. Nagyon rossz hír ez, különösen azoknak akiknek számlája is volt a brókercégnél – főleg ha nagy összegű. Ha tényleg hiányzik a pénz, akkor felszámolásba megy át a folyamat és megszűnik Magyarország egyik legrégebbi, több mint 20 éves brókercége, mely az egyik legnagyobb is volt. Miért érdekes ez a hír azoknak is, akiknek nincs ott számlájuk?

Mert nem egy vidéki takarékszövetkezetről van szó, hanem egy nagyobb és stabilnak hitt brókercégről, az eltűnt vagyon mértéke pedig közel tízszerese a BEVA (Befektető-Védelmi Alap) pénzének, aki kártalanítani hivatott a pórul járt befektetőket. Noha a BEVA csak 20 ezer EUR, azaz kb. 6 millió Ft összegig kártalanít, vagyis ha valakinek 20 milliója volt befektetve a Buda-Cashnél, az a felette lévő részt mindenképp elbukta. És még így is valószínűleg hitelt kell a BEVÁ-nak felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni a Buda-Cash ügyfeleit, szerencsére megteheti, volt is már rá példa, és az MNB jelezte hogy szükség esetén hajlandó hitelezni.

Érdemes egy kicsit elgondolkodni ilyenkor, hogy az ember megtakarított, összegyűjtött pénze, vagyona mennyire van biztonságban az elvileg biztonságosnak hitt helyeken! Persze rá lehet mondani elsőre, hogy ha valaki brókercéghez viszi a pénzét, az tudja, hogy a befektetés ott kockázatosabb, mint egy bankbetét. Ez igaz is, de itt nem a befektetés kockázatáról beszélünk, hanem az intézményi kockázatról, amiben már nem sok különbség van egy bank és egy brókercég között. Mindkettőre vonatkozóan van pénzügyi felügyelet, mindenféle auditálási és jelentési rendszer, továbbá rendszeres ellenőrzések, melyek célja az intézményi kockázatok kiszűrése. És ebben a volt PSZÁF, jelenlegi MNB felelőssége nagy. Úgy látszik itt ők is hibáztak. Mi az eredmény? Épp ők rendelnek ki felügyeleti biztost, és fagyasztják be az ügyfél kifizetéseket. Érdekes, nem? Nyomozni kezdenek – és fognak vélhetően sokáig – majd a végén megállapítják hogy nincs pénz és a BEVA megkezdheti a kártalanítást – persze, majd egyszer valamikor, ha lesz még akkor egyáltalán BEVA, és lesz rá forrás. Elég sok a ha.

Ahogy írtam, nincs nagy különbség a között, hogy most épp egy brókercég dőlt be, és a között hogy legközelebb mondjuk nem egy bank dől majd be. Bármikor megtörténhet. Sőt! Mi lesz akkor a betétesekkel, a megtakarításokkal? Százezrek kerülhetnek könnyedén ugyanilyen helyzetbe.

Szerintem ezzel az üggyel elkezdődött az időszak, várható hogy hamarosan jönnek a majd hasonló ügyekkel bankok is, melyek a devizahitelek időzített bombáján ülnek – 20% feletti NPL mutatókkal (nem teljesítő hitelek) – továbbá szűkülő hitelfelvevői réteggel megáldva. Elkezdődik az, amikor szépen összecsuklik a fenntarthatatlan pénzügyi rendszer, és bejelentik, hogy elnézést, akinek megtakarítása volt a bankban az tekintse úgy, hogy sosem volt. Ezermilliárdok tudnak eltűnni egy pillanat alatt, mert nem is léteztek soha, csak elektronikus jelként egy winchesteren.

És akkor lassan majd ráébred az emberiség, hogy a jelenlegi pénzrendszer nem csak fenntarthatatlan, matematikai nonszensz, hanem egyben a történelem legnagyobb átverése is. És még csak nem is először játszódna le ez a történelemben. De most először történik világméretben. És épp ettől lesz hajmeresztő!

Van akinek ez a folyamat – vagy inkább hirtelen eseménysorozat – nagyon fog fájni, és lesz aki nem is érti majd, hogy mi történik. Láthattunk ma is embereket a DRV Bank előtt a kamerának nyilatkozni: “Hol a pénzem? Nem lehet felvenni? Na akkor itt kérem forradalom lesz!”

Persze lesz, aki majd örül ennek, mert már régen nem a régi szabályok szerint játszott, hanem az ÚJ ÉRTÉKEK mentén. Aki felkészült, aki tudatos, és pénzügyileg képzett, az számít rá, és tudja, hogy a bankban tartott pénz az nem az övé – hiszen kölcsönadta a banknak – és amúgy is, már rég nincs ott. Tudja hogy az a biztos, ami fizikailag is létező, és tudja hogy az a jó befektetés, ami folyamatos cashflow bevételt biztosít.

Azt tanácsolom tehát, hogy a korábbinál is sokkal nagyobb fenntartással adjátok oda a pénzeket, mérlegeljétek a kockázatokat, mert a régi biztosnak hitt intézmények sorra dőlnek be, ugyanakkor az új lehetőségek – melyektől lehet hogy még félünk sokkal nagyobb biztonságot adhatnak – ha valóban érték és vagyon van mögöttük. És ahogy a mellékelt ábra mutatja, pillanatok alatt akár egyik napról a másikra tűnhetnek el hosszú évek megtakarításai, és alakulhatnak át pénzügyi törésvonalak mentén vagyoni viszonyok. Erről írtam a svájci frankról szóló cikkben is. És hamarosan írok majd egyéb piaci manipulációkról is, sokkal nagyobbakról, mint a Buda-Cash ügy. Olyanról, amiről itthon Magyarországon még nem nagyon beszélt senki.

(Iratkozz fel a hírlevélre hogy biztosan ne maradj le a bejegyzésekről!)

Ha másra nem is, de figyelmeztetésnek nagyon jó ez a Buda-Cash ügy, ember, vigyázz – a pénz illúzió! A valódi érték csakis az, ami valóban értékes – és nem csak egy levegőből teremtett elektronikus jel a számítógép winchesterén.

Figyeld az értéket! Mert eljön újra az idő, amikor újra az érték lesz értékes.
A pénz illékony.
Az érték maradandó.
És az ilyen időkben amiket most élünk, az igazi befektetés nem papírból van!

Ingatlan befektetés

Miért épp ingatlan befektetés?

Nem véletlenül sodort az élet az ingatlanok irányába, kezdettől fogva tudatosan kerestem a befektetési lehetőségeket ezen a területen, már a 90-es években. A motivációt ehhez elsősorban Robert Kiyosaki könyvei adták, a Gazdag Papa sorozat első kötetei akkor jelentek meg Magyarországon. Sokan kételkednek benne hogy a Kiyosaki átlat tanított amerikában jól működő módszerek mennyire valósíthatóak meg itthon, és ez ügyben el kell hogy oszlassam a kételyeket: tökéletesen működik itt is a modell, hiszen a dolog matematikája ugyanúgy működik mindenhol, az adórendszer pedig világszinten azonos elvek mellett épül fel. Persze az utóbbi nagyon sok apró, egyedi eltéréssel. A feladat tehát adott volt: kiismerni magunkat a jogi és adózási útvesztőben és annak magyar specialitásaival együtt alkalmazni Kiyosaki befektetési elveit.

Miért tartom a Vagyonteremtés legjobb eszközének tartom az ingatlan befektetéseket?

Az ingatlan egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre tud cashflow-t termelni – ha ki van adva, akkor havi bérleti díjat „hoz” – és ugyanebben a befektetésben teljesül a tőkeképződés is, ha jól választottuk meg az ingatlant, hiszen a nominális értéke az ingatlanoknak hosszú távon folyamatosan emelkedik, jellemzően duplázódnak az ingatlan árak 10-15 évente. Ez még akkor is igaz, ha időszakonként esnek az ingatlan árak. A hosszú távú emelkedés ugyanis az infláció vastörvénye alapján egy biztosan érvényesülő feltétel. Ahogy a pénz romlik, úgy emelkednek az ingatlan árak. Ez persze csak egy fiktív nyereség, de ugyanakkor kiváló védelem a vagyoncsökkenés ellen – szemben a papír alapú befektetésekkel.

És ne felejtsük el a régiónkénti eltéréseket sem. Magyarországon ugyan 2009. és 2014. között estek az ingatlan árak, de ugyanebben az időszakban a szomszédos Ausztriában és Németországban is szinte megduplázódtak az ingatlan árak 5 év alatt!

Melyek az ingatlan befektetés előnyei?

Az ingatlan egyik nagy előnye tehát, hogy egyszerre képes havi cashflow-t és a befektetett tőkére vetített kamatos kamat növekedést is produkálni.

Arról nem is beszélve, hogy szemben például egy jogdíj jellegű bevétellel, mely idővel általában elavul és csökken, az ingatlanból származó passzív jövedelem – vagy cashflow idővel ugyanúgy növekszik, hiszen a bérleti díjak is mennek felfelé. Ez hosszú távon (10 év után) óriási előnyt tud jelenteni.

A másik nagy előnye az ingatlan befektetéseknek, hogy a belőle áramló cashflow teljesen passzív jövedelem. Tíz évvel ezelőtt kint éltem és dolgoztam Párizsban, egy bérelt lakásban laktam. Azonban a főbérlőmet egyszer sem láttam, egy megbízott jött amikor a lakást néztem, megbízottal írtuk alá a szerződést és ő jött akkor is ha bármi probléma volt. Egyszer megkérdeztem ezt az „ügyintézőt” hogy ki a lakás tulajdonosa? A válasz az volt, hogy ő nem Párizsban él, hanem van egy tucat ingatlan befektetése amit kiad és utazgat a világban a befolyó pénzekből. Akkor jöttem rá, hogy az ingatlan befektetéshez nem kell hogy személyesen ott legyél. Nem kell, hogy te foglalkozz vele. Zseniálisan működik úgy is, ha te csak befektető vagy és van valaki, aki bizonyos jutalékért cserébe intéz mindent. Ma már számos olyan ingatlankezelő cég működik Magyarországon is, akik nyújtanak ilyen szolgáltatást. Jellemzően a bérleti díj 7-10%-áért kezelik Neked a befektetéseidet. Márpedig nem rossz dolog megkapni a 90-93%-ot úgy, hogy neked semmit sem kell tenned, csak “tartanod” a bankszámlád.

A biztos kereslet

A harmadik érvem az ingatlanbefektetés mellett – és itt kifejezetten a lakás célú ingatlan befektetésekről beszélek – hogy ha megnézzük egy élet folyamán mire mennyi pénzt költünk, könnyű belátni, hogy a lakás és azzal kapcsolatos költségek kiemelkedő – sőt, valószínűleg az első helyen szerepelnek! Ez tehát egy olyan terület, ahol sok pénz forog, amire mindannyian költünk. Mivel teljesen függetlenül attól, hogy épp jól pörög a gazdaság vagy válság van, az embereknek lakni kell valahol, a lakás célú ingatlanok piaca kevésbé hektikus mint például az iroda vagy üzlethelyiségek piaca. Azt szoktam mondani, hogy amire mindig szükség lesz az a lakások, élelmiszer és apavető ruházati cikkek, nyersanyagok, minden más sokkal érzékenyebb a gazdasági ciklusokra.

Ez tehát az a három fő ok, ami miatt elkezdtem ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, és segítségükkel passzív jövedelmet építeni. És a hangsúly a passzív jövedelem, mert ez az ami biztosítja hogy ne te dolgozz a pénzért, hanem a pénz dolgozzon érted! Ez az, ami megteremti Neked az igazi Szabadságot!