Vágyj rá, engedd el, de ugyanakkor tegyél érte!

Elengedés, teremtés, vágyak. Melyik jobb, ha akarom, vagy ha nem akarom? Melyik jobb, ha rágondolok, aztán hagyom, vagy ha folyamatosan vizualizálom? Melyik jobb, ha teszek érte, vagy ha csak hagyom hogy megtörténjen? Hogyan lehet egyszerre elengedni valamit úgy, hogy közben tegyek is érte? Temérdek kérdés, melyre egy válasz van csak ami helyes.

Tökmindegy! Mert nem ezen múlik!

Hadd szemléltessem a teremtés folyamatát egy egyszerű példával. Amikor szomjas vagy, és egy pohár narancslére vágysz, akkor azt ugyanúgy meg kell teremtened az életedben, mint bármi mást. Viszont még nem láttam olyan embert, aki kétségbeesve kérdezte volna, hogy honnan teremtheti meg az életébe a pohár narancslevet, amire olyan nagyon vágyik. Sőt, olyat sem láttam, hogy a szobában ücsörögve görcsölt volna azon, hogy:
"Úristen, nem fog sikerülni megteremteni a narancslevet, szörnyű!" - és ott a szobában ülve szomjan halt, mert a narancslé megteremtésének kudarcától félve mozdulatlanul ült, míg ki nem száradt.

Azt hiszem abban egyetértünk, hogy ilyen helyzetbe nem sokan keverednek.

Mégis, ha például pénzről van szó, és valaki adósságokba verve, elkeseredetten ül ugyanebben a helyzetben, és semmit sem tesz, legfeljebb arra gondol, hogy "Úristen mennyi adósságom van, itt a vég!". És a statisztikák szerint nagyon sok ember nem tudja rendbe tenni a pénzügyeit. Lehet hogy elsőre nem érted a párhuzamot, de gyakorlatilag teljesen ugyanarról van szó. Egyetlen különbség csak a vonzás szempontjából, hogy más a vágy tárgya!

Sokszor elmondtam már, hogy miért pénzt teremteni a világon a legkönnyebb. Gyakorlatilag végtelen lehetőséged van rá, hogy pénzt teremts az életedbe. És közgazdasági értelemben véve az egész világon a legnagyobb kínálatban rendelkezésre álló eszköz: a pénz. Semmi, ismétlem, semmi sincs ekkora bőségben jelen a Földön mint a pénz. A kínálata végtelen, annyi van belőle, amennyit csak az emberek akarnak. A mai pénzügyi rendszer úgy van kitalálva, ha valakinek szüksége van pénzre, akkor még a semmiből is lehet előteremteni. A pénznek ez a természetéből ered, akit bővebben érdekel a téma, szinte minden előadásomon és tréningemen beszélek erről. Vagyis a pénz önmagában a legkönnyebben teremthető dolog. Mégis, sokak számára épp a pénz teremtése jelent gondot.

Miért?

Nézzük újra a narancslé példáját. Amikor egy pohár narancslére vágysz, akkor mit teszel?

Szerintem nem esel kétségbe, hanem elindulsz a konyha és a hűtő felé, és benézel hogy van-e ott narancslé. TUDOD hogy általában ott szokott lenni. Ha van, akkor keresel egy poharat, töltesz magadnak, és jóízűen megiszod. Ha nincs, akkor fogod magad, lemész a boltba, és veszel narancslevet, majd - jó esetben nem iszod meg az utcán hanem - hazaviszed, kitöltöd a pohárba és megiszod. Mert TUDOD hogy a narancslevet a boltban lehet kapni. Ha ott sincs, akkor mész a következő boltba, vagy ha sehol sincs, akkor interneten utánanézel hogy hol terem a narancs, hogyan készül belőle a lé, és útnak indulsz hogy megteremtsd a pohár narancslevet. Folytathatnám még a lehetőségeket, a lényeg, hogy TUDOD hogy merre indulj, amikor egy ehhez hasonló egyszerűbb dolgot akarsz "megteremteni". És ha esetleg nem tudod, akkor utánajársz, kérdezel, és ha megvan a válasz, akkor megteszed amit kell. Ez a TUDÁS segít abban, hogy biztos lehess benne, hogy sikerrel fogsz járni. Nem remélsz, nem hiszel, TUDOD, hogy mit kell tenned, és megteszed. Ez a teremtés felsőfokon. És ez mindenkinek megy.

Amit eddig nem vettél észre, hogy bármilyen vágyad van, lehet az akár a csillagos ég, kvantumugrás, vagy lehetetlen, az "eljárás" ugyanez! Bármit, azaz BÁRMIT meg tudsz teremteni, ha ezt a módszert alkalmazod. Ami ugyanis a sikeres teremtéshez kell, az a TUDÁS, ami a 100%-os hittel egyenlő. Napoleon Hill írta, hogy a vágy kevés, mert a HIT a hajtóerő a vágyaink megvalósulásához. Nem is kell más, Vágy azaz CÉL, és HIT amit 100%-ra kell fejlesztened magadban hogy sikerrel járhass, de ezt a 100%-os hitet már lehet TUDÁS-nak is "becézni".

Vagyis az egyenlet:

SIKER = CÉL + TUDÁS + TETT

Lehet hogy ez így leírva túl materialisztikusan hangzik, de ha igazán mögé nézel, akkor minden ezoterikus és spirituláis írás is ugyanide lyukad ki. A narancslé példával élve, egyértelmű:

1. Megvan a cél, hogy iszod a narancslevet.
2. Megvan a TUDÁS, hogy ehhez a hűtőhöz kell menned, vagy ha ott nincs, akkor a boltba.
3. TETT szükségeltetik, mert a narancslé nem jön be onnan, hiába vizualizálod a szobában akármennyi ideig!

Azért írtam le ilyen részletesen, hogy lásd: minden teremtés során be kell járni ezeket a lépéseket. Ami a számodra nagy céloknál hiányzik, az többnyire a TUDÁS. Ebből aztán jön a bizonytalanság: mivel nem tudod hogyan fogod bevonzani, ezért attól félsz, hogy nem sikerül. Vagy nem tudod merre indulj. Vagy hogy honnan jön a válasz. Ez blokkolja azt hogy a TETT következzen, mert logikusan nem teszel semmit addig, ameddig nem tudod mit kéne, igaz?

A Titok pont ezért mondja azt, hogy ne foglalkozz a HOGYAN-nal, a hogyan az Univerzum dolga. Hogy tettekre sarkalljon. És a HOGYAN-nal tényleg nem kell foglalkoznod, de azért nem, mert útközben derül ki. A válaszokat megkapod. Anélkül nem is érhetnél célba! De ehhez előbb el kell indulnod. Elindulni viszont csak akkor tudsz, ha tudod mi a CÉL.

Megvan a célod? Oké!

Tartsd fejben, hogy bármit teszel, bármi történik, te a CÉL felé menetelsz mostantól. Mindegy, ki mit mondd, hogyan nevet ki esetleg. Te csak menj a célod felé, hiszen a vonzás törvénye, a teremtés mindig, minden körülmények között működik. Ha úgy indulsz el, hogy már láttad magad megérkezni, akkor biztosan célt fogsz érni, minden más csak idő kérdése.

Az elengedés pedig annyi, hogy ne érdekeljen útközben hogy még mennyi ideig tart, mikor érsz oda. És az se érdekeljen, ha sosem érsz oda, hiszen maga a cél nem is cél. Rá fogsz jönni, ha máskor nem, hát majd amikor odaérsz, hogy nem a cél a fontos. Nem azért akarod, amit akarsz, mert azt akarod. Hanem épp az út a fontos, az, hogy, és AHOGY azzá válsz, ami lenni akarsz. Ugyanis a vágyad 100%-ban rólad szól! Nem a csodás autóról, az úszómedencés házról, vagy a milliárdokról. Csakis rólad szól! Arról hogy megcsinálod! Hát élvezd az utazást, minden percét, minden pillanatát, hiszen ez az igazi öröm, ez az igazi ÉLET, ez az igazi CSODA, ami útközben történik. Maga a cél, már semmi más nem lesz, csak az a momentum, amikor megállsz, és visszanézel, majd azt mondod: "Igen, megcsináltam!"

Sikeres teremtést kívánok mindenkinek!